Beosztottaid vajon lelkesen hajtanak, vagy csak úgy dolgozgatnak?
- Minden reggel lelkesen jönnek dolgozni és havi ciklusban csúcsokat dönt a teljesítményük?
- Nem kell attól rettegned, hogy a legjobb embereidet csábítja el a konkurencia?
- Este lelkesen, energiával telve mész haza a munkából és nem úgy, mint akiből kifacsarták az életenergiát?
Ha mindhárom kérdésre NEM a válaszod, akkor elég nagy bajban lehetsz!
- Szerinted mekkora teljesítménybeli különbségek lehetnek egy motivált és egy nem motivált munkatárs között?
Az általános válasz az szokott lenni, hogy legalább kétszeres a különbség. A valóság azonban az, hogy ez akár tízszeres is lehet! És ez nemcsak a munkatársakra, hanem az alvállalkozókra és más partnerekre is igaz.
A kérdés csak az, hogy mennyire vagy képes motiválni a téged körülvevő embereket?
Már az ókorban tudták, hogy megfelelő “harci morál” nélkül esélytelen csatát nyerni. A hadvezérek még teljesen reménytelen helyzetben is úgy fel tudták lelkesíteni a katonáikat, hogy a többszörös túlerőnek is győzni akarással mentek neki! Vajon te így irányítod-e a csapatodat és így mentek-e neki a felmerülő céges problémáknak?
Hogyan érinti mindez a céged profittermelő képességét?
Ha van egy 10 fős vállalkozásod, amely éppen nullszaldóval működik, akkor már egyetlen igazán motivált alkalmazott is nyereségessé teheti a céged, míg egyetlen negatív munkatárs veszteségessé! Vagy fordítva is megfogalmazhatjuk: a veszteséges működésből, a reménytelen helyzetből egyetlen lelkes, ötletekkel teli munkatárs képes kihúzni, különösen, ha értékesítő az illető!
Sokszor hallom azt is, hogy a cégvezetők, vállalkozók olyan munkatársakra vágynak, akiknek “tulajdonosi szemléletük” van.
Lehet, hogy ezt a”tulajdonosi szemléletet” kicsit nevetségesnek gondolod, mert:
- ugyan mitől legyen tulajdonosi szemlélete egy havi 80 nettót kereső adminisztrátornak,
- és mitől tudná egy havi 80 nettóból elő ember elképzelni, egy havi 10 M Ft árbevétellel és havi 9 M Ft költségvetéssel rendelkező vállalkozás gondját-baját?
A választ azonban nem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával fogjuk megkapni. Egészen máshogy kell megközelíteni a témát.
A cégvezetők nem vágynak lehetetlenre, csak rosszul fogalmazzák meg az igényüket. Ugyanis olyan munkatársakra vágynak, akik:
- Feladatokban gondolkodnak, és nem munkaidőben!
- Nem kell őket hajtani, mert maguktól is szorgalmasan dolgoznak!
- Nem kell őket állandó felügyelet alatt tartani, mert számukra természetes, hogy igényes munkát adnak ki a kezük alól!
- Szívükön viselik a cég sorsát, ugyanúgy törődnek mindennel, mintha otthon lennének.
- Ugyanolyan költségérzékenyek, mint a tulajdonos, pl. ha utolsóként hagyják el az irodát, akkor lekapcsolják a villanyt!
Összefoglalva úgy viselkednek és dolgoznak, mintha tulajdonostársak lennének!
Ki ne vágyna ilyen munkatársakra?
Szerintem egy vállalkozásban, különösen kisvállalkozásban másfajta emberekkel nem lehet boldogulni, különben a cégvezető megy rá idegileg és fizikailag is, és még a vállalkozása sem fog tudni fejlődni, növekedni, de nagyvállalatoknál is elkél minél több ilyen ember, különösen kulcsposztokon.
El kell érned, hogy ilyen munkatársaid legyenek. Tudnod kell, hogyan válaszd ki a megfelelő embereket, amikor új munkaerőt veszel fel. Tudnod kell, hogyan tartsd őket motiváltan, hogy hosszabb idő alatt se lankadjon a lelkesedésük. Tudnod kell, hogyan állapítsd meg a valós teljesítményüket és miként növeld a hatékonyságukat. De ezek mind új témák lehetnek, amelyeket később kibonthatunk…